Pár hét játszadozás és művelődés után megosztom a tapasztalataimat a prototípussal való fejlesztgetésemről.
Ez az ESP8266-os lapka nagyon meglepett. Mégcsak a jéghegy csúcsát karcolgatom a tudásommal, de teljesítményben az Arduino UNO-hoz képest nagyon előre van. A programozásnál sokkal több memória áll rendelkezésre, nem kell állandóan azon aggódni hogy beleférjek a 32 kilobyte-ba. A beépített WiFi pedig egy áldás az Arduino-s Shieldekhez képest. Igaz nincs annyi analóg I/O csatornája, de őszintén megvallva nem is használom mert mindent I2C-n keresztül intézek. Számítási teljesítményben is más dimenzió. 2€-s árával pedig szinte adja magát hogy bátran lehet vele tesztelgetni. Megtanultam a "TaskScheduler" használatát, nem is gondoltam volna hogy ilyen kis lapkákra írtak egy ilyet. Ha kinövöm akkor sincs baj mert ott van a következő generáció az ESP32-es. Ugyan jelenleg 6€ körül mozog, de van már Bluetooth 4.2, plusz extra processzor mag, magasabb órajel, több GPIO. Akit részletesebben érdekel a különbség a két mikrovezérlő között letöltöttem egy kis összehasonlítást ESP32 vs ESP8266 - Pros and Cons - Maker Advisor.7z
Nem sokat vártam ettől a ST7789-es 1.3 colos 3€-s színes TFT kijelzőtől, de ez is meglepett. A grafikus könyvtár amit hozzá fejlesztettek szintén nem semmi. A régi Commodore 64-es idők jutottak az eszembe amikor szórakoztam vele. Úgy néz ki hogy minden következő projektembe ahol valamilyen kijelző kell ezt fogom beépíteni. Ha kicsit művelődni szeretnél az ESP8266 és a ST7789-es páros együttműködésében itt találsz valamit amiből én nagyon sokat tanultam. Interfacing ESP8266 NodeMCU with ST7789 TFT Display.7z
Az ADS1115-ös ADC-t már ismertem az Andruinos időkből, igaz egyszerre 4-et még nem használtam egy projektben, de ennek is eljött az ideje. Itt is hozta a megszokott dolgokat. Az 60V-hoz a feszültségosztót modifikálni kell majd, mert a 20k/1k páros kicsit melegszik és a 16 csatornán az ellenállások pontosságának a szórása is nagyon kijön ilyen magas feszültség osztásánál. Most szoftveresen kalibráltam ami elég időigényes és macerás volt. A következő verzióban 50k-s, 25 fordulatú trimmereket fogok használni.
Az elején az volt az elképzelésem hogy majd az ESP8266 lapka percenként küldözgeti WiFi-n keresztül a mért adatokat a RasPi-men futó LAMP szervernek, ami kis varázslás után kiküldi a webhostingomon lévő MySQL adatbázisba is. Azután pedig egy “Highcharts” grafikonon vizualizálom az egészet. És bakker könnyebben sikerült mint gondoltam volna. Ha visszagondolok hogy az Arduinóval mennyit szívtam anno, ezt megoldottam pár óra alatt (na jó, volt az 8-10 óra is). Persze már felkészültebb voltam. Ebből a doksiból tanultam a legtöbbet. ESP8266 NodeMCU HTTP GET and HTTP POST with Arduino IDE _ Random Nerd Tutorials.7z
Karácsonyra megleptem magam egy Ender 3 Pro 3D nyomtatóval. Így eljött az ideje hogy valamilyen műszerdobozt is alkossak. Szóval beleástam magam a 3D nyomtatásba és modellezésbe. Azt hiszem egy új hobbi van a láthatáron :). Első körben “OpenSCAD, G-Code, STL, Blender” van a terítéken. Meglátjuk mit hoz a 2021-es év.
A projekt vizualizációját itt találod, folyamatosan fejlesztgetem hogy a számomra fontos adatokat távolról is elérjem. BatteryStatus